A római kor emlékei
Környékünk írott történelme a római birodalom idején kezdődik. Időszámításunk
kezdetétől négy évszázadon át a közeli Duna volt a "limes", a birodalom
határán. A katonailag fontos helyen épült Brigetio (a későbbi Szőny területén)
a tatai forrásokból kapta a rómaiak fürdőkultúrájához olyannyira fontos
vizet. Bél Mátyás, a XVIII.
század kitűnő tudósa érdekes leírással szolgált a tata-szőnyi vízvezetékről,
amely a jelentős távolság túlnyomó részén aquaductként épült meg.
A források vidéke ahhoz kis élettérnek bizonyult, hogy egy települést eltartson,
de a táj önként adta magát a "villa"-szerű építkezésekhez. A kiszolgált
katonák, akik gyakorta a birodalom távoli részéről, más kontinensről származtak,
szolgálatuk letelte után, mint veteránok sok esetben egykori egységük közelében
telepedtek le. A források közelében aztán fogadalmi oltárkövet állítottak
Aesculapiusnak, Hihieianak vagy egyszerűen csak a forrás nymphajának.
